Az Európai Unió statisztikai hivatala a február 9-ei eseményre készülve megvizsgálta, hogy melyek az online szolgáltatásokba való belépéshez használt leggyakoribb azonosítási eljárástok. A felmérés során a 16 és 74 év közötti uniós polgárok internetbiztonsági szokásait kutatták, s mint kiderült, 4-ből 3 személy a felhasználónév-jelszó kombinációt használja a szolgáltatások eléréséhez. Az e módszert használók aránya Hollandiában a legmagasabb, egészen pontosan 91%, a legalacsonyabb pedig Romániában, ahol az internetezők mindössze 45%-a él e lehetőséggel.
A második legnépszerűbb bejelentkezési lehetőség az, amikor a felhasználó a belépéshez szükséges kódot üzenetben megkapja mobiltelefonjára – az unió lakosságának mintegy 46%-a használja ezt a megoldást is. Országokra lebontva természetesen egész széles skálán mozog ez az arány: míg a dánok 76%-a, a hollandoknak pedig 74%-a él a kétlépcsős azonosítás adta lehetőséggel, addig Bulgáriában mindössze csak 9%, Romániában pedig 14% használja ezt a módszert.
A harmadik leggyakrabban alkalmazott módszer a közösségi profilokkal történő belépés; az olyan, ezektől jóval biztonságosabbnak tartott módszereket, mint az egyszer használatos PIN-kódok vagy virtuális tokenek használata, pedig az embereknek mindössze csak egyötöde részesíti előnyben.
A közösségi média hasznos lehet, ha az ember felelősségteljesen, kellő óvatossággal használja, viszont sokan, gyerekek és felnőttek is elkövetik azt a hibát, hogy túl sok információt osztanak meg magukról, ezzel óhatatlanul is kiszolgáltatva magukat az interneten tevékenykedő bűnözőknek. Ugyanakkor biztosan olvasóink is ismerik a mondást, miszerint, ha valami egyszer felkerül az internetre, akkor az ott is marad. Minden interneten közzétett információról, képről, bejegyzésről és más tartalomról is ezt kell feltételezni. Lehetőség van a feltöltések törlésére, de nem lehet tudni, hogy ezeket előzőleg nem töltötte-e le valaki, például későbbi zsarolás céljából.
Az illetéktelen hozzáférés megelőzése érdekében olyan jelszót választani, amely nem kapcsolódik a személyéhez. A különböző oldalak többféle lehetőséget biztosítanak a felhasználói fiókok védelmére, érdemes ezeket is megismerni, és használni is. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor közösen használt számítógépeken (pl. iskola vagy munkahely) is szokott internetezni. A biztonságos belépés mellett ilyenkor ne felejtkezzen el a kilépésről sem, hiszen a böngésző bezárása nem elegendő, mivel a felkeresett oldal a következő megnyitáskor automatikusan belép a legutóbb használt fiókba. Annak fontosságát pedig, hogy gyanúra okot adó oldalakon nem adjuk meg személyes adatainkat, már magyaráznunk sem kell.
A szatmári Helyi Rendőrség Facebook-oldalát kezelők is belefutottak hétfőn egy vélhetően adathalászattal kapcsolatos átverésbe, melynek okán úgy tűnik, elvesztették „uralmukat” saját közösségi oldaluk felett. A hozzáférést szerző csalók első körben átírták a közel kétezer követővel rendelkező oldal nevét, majd elkezdték különféle felhasználók profiljait megosztani az alábbi szöveg kíséretében: „Az oldala több alkalommal is megsértette a közösségi irányelveinket, ezért biztonsági okokból arra kérjük, ellenőrizze a felhasználói fiókját. Kérjük, erősítse meg a következő linkre kattintva…” – s itt következik egy hivatkozás. Mi több, a bejegyzés további részében azzal fenyegetik a felhasználót, hogy ha nem kattint rá a linkre és nem erősíti meg személyazonosságát, akkor előzetes értesítés nélkül törlik majd az oldalt.
Mondanunk sem kell, attól, hogy elénk kerül egy link, még nem kell feltétlenül rákattintanunk, hiszen könnyen előfordulhat, hogy adathalász vagy vírusos oldalra irányítanak tovább, de akár vírusos fájlt is letölthetnek számítógépünkre. Internetezzünk tehát körültekintően, ne könnyítsük meg a csalók és bűnözők dolgát.